top of page
Search

Szaghatások elleni küzdelem

telepszagtalanitas

Bizonyos gázok és gőzök belégzésekor az adott anyagra jellemző szagot érezzük.


De pontosan mi is a szag és hogyan jön létre a szaghatás?


A szag olyan anyagi tulajdonság, amelyet szaglószerveink közvetítésével fogunk fel és azokkal is érzékelünk.


Szagérzet


Az érzékelés egy olyan komplex fiziológiai folyamat, amelyben a szaglószervekben jelentkező ingert az idegek közvetítik az agyba. Tehát a szag, mint reakció mindaddig nem létezik, amíg nincsen „orr”, azaz nincsen jelen egy, az anyagot az orrával észlelő, érzékelő ember. Egy anyag kémiai tulajdonságai értelemszerűen hatással vannak arra, hogy az anyag jelenléte esetén kialakul-e szagérzet.


A szagérzet valójában egy fiziológiai jelenség. A szag észlelésének képessége pedig gyakorlatilag nem más, mint egyfajta egyéni érzékszervi képesség, a szaglóképesség megnyilvánulása.


Ahhoz, hogy egy anyag szaghatást okozzon (az érzékszervvel a jelenlétét észleljük) az szükséges, hogy koncentrációja egy minimális szintet elérjen, víz- és zsíroldható legyen, és valamely „szaghordozó” kémiai csoporthoz tartozzon.


És mi a helyzet a zavaró szagokkal?


A 2014-ben kiadott Szagvédelmi kézikönyvből megtudhatjuk, hogy a bűzök, vagyis a zavaró környezeti szagok a légszennyezés különleges formáját képviselik. Bár a két fogalom (a zavaró környezeti szag és a szennyezett környezeti levegő) teljesen nem határolható el egymástól, mégis érdemes külön kezelnünk azokat.


Szennyezett környezeti levegőről akkor beszélünk, ha a légszennyező komponens (vagy komponensek) már egészségügyi ártalmat okozó koncentrációban van jelen a környezeti levegőben, függetlenül attól, hogy a szaguk már érzékelhető vagy sem.

A szagot okozó anyagok lehetnek mérgezőek is, vagy esetleg csak bizonyos koncentráció fölött okozhatnak egészségügyi ártalmat.



Az emberi orr azonban egyes szagokat már több nagyságrenddel az egészségre ártalmas koncentráció, illetve az analitikai kimutatási határ alatt is képes érzékelni. Ez egyértelműen mutatja a szennyezett környezeti levegő és a zavaró környezeti szag közötti alapvető különbséget, de egyben felhívja a figyelmet a szag analitikai úton történő mérésének alapvető nehézségére is.


A zavaró környezeti szagok alapvető káros hatása, hogy a szagos gázok és gőzök jelenléte a környezeti levegőben súlyosabb egészségi károkozás nélkül is rontja az ember közérzetét, és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja az élet minőségét, sőt a munkaképesség csökkenését is okozhatja.

A légzés alapvető életműködési folyamat, a belélegzett levegővel együtt azonban az abban jelenlévő esetleg mérgező vagy koncentrációjuk miatt „csupán” zavaró szagérzetet okozó anyagokat is beszippantjuk.


Környezetünk és a levegő tisztaságának, vele az emberiség jólétének megőrzése minden civilizált társadalom alapvető céljai közé kell, hogy tartozzon. Ezzel összhangban a szagszennyezés, a zavaró környezeti szaghatások elleni küzdelem szükségszerűségét ma már senki sem vitatja.


Szagvédelem


Mostanra alapvető fontosságúvá vált a szagvédelem és annak hazai környezetjogi szabályozása.


A mezőgazdaságban, az állattenyésztésben, vagy az iparban előforduló zavaró szagokat kezelni kell: csökkenteni kell a szagkibocsátás mértékét, ehhez kapcsolódóan a szagot okozó üzemeknek, telepeknek, ipari szereplőknek érdemes kialakítani a szagmenedzsment rendszerüket, és az ezen rendszerben fontos szerepet betöltő időszakos szagauditot is el kell végezniük.

A szagkibocsátással járó technológiai tevékenységek környezetvédelmi engedélyezése és felülvizsgálata során célszerű szem előtt tartani, hogyan lehet egy megfelelően kialakított és üzemeltetett technológiával és ellenőrzési rendszerrel elkerülni a létesítmény környezetében a lakosságot zavaró környezeti szaghatás kialakulását.


Szagvédelemmel és szagproblémákkal kapcsolatban keressétek a Telepszagtalanítás csapatát ingyenes konzultációs lehetőségért!

Recent Posts

See All

Komentarze


bottom of page