Ahhoz, hogy megértsük, miért alakulnak ki zavaró szagok a mezőgazdaságban, és érdemben tudjunk foglalkozni a megelőzéssel és a szagsemlegesítéssel, meg kell értenünk a szagok keletkezését és át kell tekintenünk a szagok keletkezésének folyamatát.
Mi is az a szag?
A szagok nem objektív jelenségek. Semmilyen levegőben található gáz, gázok keveréke, aeroszol vagy por szaga nem értelmezhető addig, amíg nem találkozik egy állat vagy ember szaglóhámjában található receptorokkal. Így fog létrejönni az adott élőlény vagy személy idegrendszerében a szagérzet.
Ami ebből következik, az még izgalmasabb: az adott szaghoz az agyunk a genetikailag kódolt ösztöneink vagy az emlékeink tárházából társítani fog egy érzést. Itt pedig a paletta elég széles: jöhet a nosztalgia a nagymama rétesére asszociálva, az undor a romlott étel szagára, vagy a félelem az ismeretlen szag érzékelésekor.
A szaglás az egyetlen olyan érzékelésünk, amely megkerüli a szürke állományt, és azonnal az érzelmekért felelős limbikus rendszert éri el.
Bár a fenti definíció világossá teszi, hogy miért válthat ki heves érzelmeket egy furcsa, bűzös vagy ismeretlen szag jelenléte, azt kevésbé magyarázza, hogy mi okoz egyre több bűzpanaszt a lakosság körében.
A szagok azonosítása
A zavaró szagok ellen első lépésként azonosítani kell a szagforrásokat, meg kell ismernünk a szag jellemzőit, valamint a szagterjedés mértékét és irányát.
A lokálisan jól alkalmazható és kontrolláltan működő szagsemlegesítés kialakításához az alábbi lépéseket kell megismernünk és elemeznünk:
1. A szagforrások azonosítása: hol vannak, mely technológiai területen keletkeznek?
2. A szagforrások jellemzőinek megállapítása:
pontszerű vagy felületi forrás
mesterséges légáramban vagy gravitációs szellőzésnél jelenik meg
biológiai vagy kémiai folyamatokban keletkezik
folyamatosan vagy időszakosan keletkezik a szag
szagkoncentráció mértéke (objektíven dinamikus olfaktometriával értékelhető)
3. Az érintett lakosok és lakóhelyeiknek lokalizálása a panaszok alapján
4. Szél, időjárási és domborzati viszonyok szagterjedésre gyakorolt hatásának vizsgálata.
A fentiek alapján határozható meg, hogy a rendelkezésre álló technológiák közül a lefedést, a levegőszűrést vagy a levegőtisztítást kell választani és szükséges-e valamilyen speciális hatóanyagot alkalmazni a szagok megszüntetésére vagy csökkentésére, illetve az időzítésre és az üzemeltetésre automata vezérlést kell-e telepíteni.
Szagvédelem tervezése
Szagvédelem alatt azt a tevékenységet és azokat a rendszereket értjük, amelyek megelőzik és megakadályozzák, hogy a gazdasági tevékenységekből származó zavaró szagok hatással legyenek a környezetükben élő lakosokra, az üzemi dolgozókra vagy a környék közterületeinek használóira.
A szagvédelem megtervezése magában foglalja a zavaró szagok forrásainak feltárását, lehatárolását, a bűzterhelés mértékének és terjedelmének megállapítását, valamint a bűzzel való levegőterhelés megelőzését, megakadályozását és az ezt szolgáló rendszerek működtetését és fejlesztését.
További információkért és ingyenes megelőző konzultációért keressetek minket bátran!
Comentarios