Akár egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a zavaró szagok?
Általában a szaghatással bíró anyagok nem okoznak közvetlen megbetegedést vagy egészségkárosodást, de az általuk kiváltott reakciók útján az ember jó közérzetére károsan hatnak.
Örök probléma
Az egyes kellemetlen szagforrásokból származó szaganyagok és a szagforrás környezetében élő lakosokra gyakorolt hatások, valamint a kiváltott reakciók feltárása és vizsgálata már az 1940-es években megkezdődött.
A lakott területen lévő, vagy a lakott terület közelében található üzemek, telepek, vagy az uralkodó szélirány figyelembe vételének mellőzésével elhelyezett kibocsátó szagforrások hatásait a közelében lakók különösen jól ismerik.
Szagforrások vizsgálata
A szagérzékelést és a szagok által kiváltott hatásokat sok egyéni, szubjektív tényező befolyásolja.
Több, ezzel kapcsolatban elvégzett, a szagforrásokból származó szaganyagok által, a szagforrás környezetében élő lakosságra gyakorolt hatások és a szagok által kiváltott reakciók feltárására irányuló vizsgálat történt az elmúlt évtizedekben. Ennek eredményeképpen alakult ki az, hogy milyen problémákat is jelenthetnek a zavaró szagok.
A vizsgálatok eredményei a Szagvédelmi kézikönyvben olvashatók részletesen, de az egyértelműen kiderül belőle, hogy a folyamatos viták és konfliktusok az állattartást folytató szomszédokkal minden esetben a leggyakoribb problémaként merülnek fel.
Emellett gyakran említik a felmérésben résztvevők a levegő szennyezettségétől való félelmet és a mindennapi életvitel megzavarását.

A vizsgálatokat végzők a megfigyelt hatásokat és reakciókat is összegyűjtötték. A zavaró szagok által kiváltott általános reakciók mellett a szag jelenléte miatt kialakuló emocionális reakciókat és a szag jelenléte miatt kialakuló vegetatív reakciókat is megemlítették.
Az eddigieket összefoglalva általánosan megállapítható, hogy a szaghatással bíró anyagok általában nem okoznak közvetlen megbetegedést vagy egészségkárosodást, hanem a kiváltott reakciók útján az ember jó közérzetére hatnak károsan.
Lakossági vizsgálat
Ezzel a vizsgálattal párhuzamosan önkéntes lakosok részletes naplót vezettek egy éven keresztül, amelyben rögzítették a lakókörzetre, az észlelt szagokra és a közérzetükre, valamint egészségi állapotukra vonatkozó észleléseiket.
A fent ismertetett vizsgálatok eredményeképp a lakosok 78 %-a nevezte meg a hulladéklerakó telepet zavaró szagforrásként és a hulladéklerakó okozta megterhelést (1-7 közötti skálán: 3,77), ezzel megelőzve a közlekedésből, a lokális fűtésből, a területen található kávépörkölő üzemből, sőt még a sertéstartásból származó szagok miatt elszenvedett kellemetlenségeket is.
A szagspecifikus és nem specifikus panaszok is szignifikánsan fokozódtak a hulladéklerakótól való távolság csökkenésével (a szagórák számának növekedésével). A lakosság közérzetét a vizsgálati eredmények alapján tovább rontotta a kiszolgáltatottság tudata és a védekezési képesség hiánya, ily módon pszichológiai tényezők is hozzájárultak a tolerancia csökkenéséhez.
Szomszédos adatok
Hazánkban a kellemetlen, zavaró szaghatást elszenvedő lakosság nagysága nem ismert, a zavaró hatást elszenvedő érintettek számának becslésére-meghatározására még nem készült vizsgálat. A feltételezhető magyarországi érintettek számáról azonban képet adhatnak egy Ausztriában a 15 évnél idősebb lakosság körében elvégzett másik vizsgálatsorozat 1991-ben publikált eredményei.
Az ott elvégzett vizsgálatok alapján az osztrák lakosság 23,3 %-a (megközelítőleg 1,4 millió állampolgár) nyilatkozott úgy, hogy lakóhelyén zavaró szaghatásnak van kitéve (3,8 %, azaz kb. 231 ezer fő erősen zavaró szaghatásról, 7,7 %, azaz kb. 467 ezer fő zavaró szaghatásról, 11,8 %, azaz kb. 716 ezer fő gyengén zavaró szaghatásról számolt be).
A zavaró hatást érzékelők 43,8 %-a a közlekedést, 32,9 %-a a különféle üzemeket, 12 %-a a lakások hőellátását (pl. fűtését), 9,8 %-a pedig egyéb forrásokat (pl. állattartás, szolgáltató tevékenység stb.) jelölte meg, mint a zavaró, kellemetlen szagot kibocsátó forrást.
Szintén a környezeti szaghatás jelentős problémájára hívják fel a figyelmet egy Németországban nemrég megjelent felmérés eredményei. Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy a lakosság jelentős részénél a leginkább zavaró környezeti hatás már nem a zaj, hanem a kellemetlen környezeti szaghatás.
Commenti