Szagkibocsátás vizsgálata egy ipari festőüzemben

Hajdú-Bihar megye ipari termelése sokszínű, a mezőgazdasági gépgyártástól a speciális fémszerkezetek előállításáig. A környezetvédelmi hatóságokkal együttműködve a vállalatok többsége aktívan törekszik a szag,- és gázkibocsátások csökkentésére és a lakosság egészségének védelmére. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy nem csak a klasszikus vegyiparban jelenhetnek meg olyan pontforrások, amelyek szaghatással vagy illékony vegyületek kibocsátásával járnak.

Amikor nem is gondolnánk: szaghatás egy ipari edényeket gyártó cégnél

Esettanulmányunk egy olyan partnerünkről szól, akik egy speciális ipari edényeket gyártó vállalkozás Hajdú-Bihar megyében. Az üzem festőkamrája okozott kellemetlenséget a környezetében élők számára. A probléma forrása az oldószeres festékek felhasználásakor keletkező, a kürtőn keresztül távozó gázok bűze volt. A lakosság folyamatosan érzékelte az oldószerek jellegzetes szagát, ami időszakos panaszokhoz vezetett.

Fontos kiemelni, hogy az üzem valódi gázkibocsátása messze az egészségügyi határértékek alatt maradt (összehasonlításképpen: a koncentráció jóval alacsonyabb, mint amekkora egy garázsban festékspray-jel lefújt kerékpár esetében keletkezik). A vizsgálatot azonban ennek ellenére szigorú eljárásrend szerint kellett lefolytatni, a munkavédelmi és laboratóriumi előírások miatt.

A mintavétel kihívásai

A szagkoncentráció meghatározását nehezítette, hogy a labor szakemberei nem vehettek mintát közvetlenül a festés közben a kürtőn kiáramló gázokból, ugyanis ezek közvetlen belégzése tilos, még akkor is, ha maga a szagkoncentráció ártalmatlan.

Ezért a mintavétel az üzem udvarán történt, mintegy 50 méterre a kibocsátási ponttól, légvonalban mérve. A vizsgálat így a lakók által ténylegesen érzékelt, diszpergált levegőminőséget reprezentálta.

Mérési eredmények: a szagtalanító technológia hatása

A laboratórium két különböző üzemállapotban végzett szagkoncentráció-mérést:

1. Normál üzemelés mellett, szagtalanító keverék nélkül

• A festőkamrában oldószeres festéket fújtak a termékekre.

• A 50 méterre vett mintából 257 OU/m³ szagkoncentráció értéket határoztak meg.

Ez az érték a környezetben már észlelhető, de nem egészségkárosító szintet képvisel.

2. A Telepszagtalanítás szagtalanító koncentrátumának alkalmazásával

• A kürtőre szerelt fúvókákon keresztül szagtalanító anyag kezdett kiáramlani.

• A mért szagkoncentráció a mintában csupán 24 OU/m³ volt.

Ez több mint 90%-os csökkenést jelent, és az emberi orr számára már alig érzékelhető szintet képvisel.

Következtetések és tanulságok

Ez az esettanulmány jól mutatja, hogy:

• a szagkibocsátás nem csak nagy vegyipari üzemeknél jelenhet meg problémaként, egy viszonylag kis kibocsátással járó tevékenység is okozhat lakossági panaszt,

• a korszerű szagtalanító technológiák hatékonyak és jelentősen mérsékelhetik a bűzpanaszokat,

• a környezetvédelmi mérések során szigorú munkavédelmi szabályokat kell betartani,

• a távolról végzett mintavétel is valós képet adhat az érzékelhető szagterhelésről.

  
  

Az eredmények pedig magukért beszélnek: a Telepszagtalanítás szagtalanítási technológiája ebben az esetben is megfékezte a problémát jelentő szagterhelést.

MINTAVÉTEL HELYE	SZAG JELLEGE	SZAGKONCENTRÁCIÓ (SZE/m3)	LEVÁLASZTÁSI HATÁSFOK
A festőkamra kürtőjétől
50 m-re szélirányban,	oldószer szag	257
a szagtalanító berendezés
kikapcsolt állapotánál			90,6
A festőkamra kürtőjétől
50 m-re szélirányban,	enyhe vegyszerszag	24
a szagtalanító berendezés
működése mellett