Bűzök és veszélyeik

Tudtad, hogyha egy vállalat működése olyan zavaró bűzzel jár, amely a környéken élők életminőségét rontja, akkor Magyarországon több jogszabály is lehetőséget ad a hatósági fellépésre?

A pontos eljárás és a szankciók mértéke nagyban függ attól, hogy milyen a szennyezés jellege, mekkora a kiterjedése és hol található a szag forrása.

Jogszabályi háttér

• Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól): előírja, hogy a gazdálkodó szervezeteknek úgy kell működniük, hogy ne okozzanak indokolatlan környezetterhelést, így bűzterhelést sem.

• Levegő védelméről szóló kormányrendelet (306/2010. (XII. 23.)): szabályozza a levegőt terhelő anyagok kibocsátását, ide tartozik a bűzkibocsátás is. A rendelet kimondja, hogy tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. Ehhez kapcsolódva meghatározza, hogy szagkibocsátással járó tevékenység az elérhető legjobb technológia alkalmazásával végezhető. Ha így sem biztosított a lakosság számára a levegő jó minősége, akkor további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása.

• Helyi önkormányzati rendeletek: sok településen külön szabályozzák a bűz- és zajterhelést és a zavaró szagokkal szemben akár a közterület-felügyelet, vagy a helyi környezetvédelmi hatóság is intézkedhet.

  
  

Az eljárás menete

Ha a lakosság részéról panasz vagy bejelentés érkezik (pl. önkormányzatnál, kormányhivatalnál, népegészségügyi hatóságnál), vizsgálat indulhat. Ilyen esetben a hatóságnak különféle lehetőségek állnak rendelkezésére:

• helyszíni ellenőrzést végezhet,

• mérheti a szagterhelést (olfaktometriai vizsgálattal),

• kötelezheti a céget a bűz csökkentésére szolgáló technológiai intézkedések megtételére.

  
  

Lehetséges következmények

Ha megállapítást nyer az, hogy a vállalat működése komoly szagterheléssel jár, illetve rontja a környékbeli lakosság életminőségét, akkor különféle szankciók léphetnek életbe.

1.     Kötelezés a bűz megszüntetésére, technológiai változtatásokra.

2.     Környezetvédelmi bírság – ha a hatóság megállapítja a jogsértést. Ennek összege a terhelés mértékétől és időtartamától függően több tízezer forinttól akár milliós nagyságrendig is terjedhet.

3.     Tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése – ha a cég nem tesz eleget az előírásoknak.

4.     Közegészségügyi intézkedések – ha a bűz egészségkárosító hatású lehet.

Magyarországon a szagterheléssel járó működés miatt a cégeket hatósági kötelezettségek, bírságok és akár a működésük korlátozása is sújthatja. A lakosság panaszai alapján a környezetvédelmi és népegészségügyi hatóságok járnak el és a bírságok összege a körülmények függvényében jelentős is lehet.

Egy húsfeldolgozó üzem esete

Az egyik hazai településen egy húsfeldolgozó üzem hosszú időn keresztül idézett elő kellemetlen, zavaró szaghatásokat a környékén élők számára. A hatósági eljárás és annak következményei a következők voltak:

• A lakosság először a környezetvédelmi hatósághoz fordult panasszal.

• A hatóság több figyelmeztetést küldött az üzemnek, amelyben felhívta a figyelmet a korszerűbb szűrőrendszerek, szagtalanító eljárások alkalmazásának szükségességére.

• Mivel az üzem nem tett eleget ezeknek az előírásoknak, a hatóság végül bezáratta az üzem egy részét.

• Az üzem újranyitását csak azt követően engedélyezték, hogy a vállalat megfelelő technológiai intézkedéseket vezetett be (hatékony szagtalanítási rendszer).

  
  

A fenti eset jól szemlélteti, hogy a hatóság többszöri figyelmeztetés után akár bezárással is sújthatja az üzem egy részét, ha az nem tesz eleget a bűzzel járó terhelés csökkentésére vonatkozó előírásoknak.

Vedd fel velünk a kapcsolatot, ha neked is szükséged van segítségre!