![](https://static.wixstatic.com/media/a635c2_1011f7bd099546618798a726023c2e0e~mv2.jpg/v1/fill/w_980,h_1468,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/a635c2_1011f7bd099546618798a726023c2e0e~mv2.jpg)
A levegő minősége gyakran nem csak a környezetszennyező anyagok mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy ezek az anyagok, részecskék milyen szagérzetet váltanak ki az emberekben. De vajon elegendő-e csupán az, ha tudjuk, mely vegyületek és molekulák felelősek a kellemetlen szagokért? Az elmúlt évszázadban több kísérlet történt a kellemetlen szagokat okozó anyagok azonosítására, azonban teljesen egyértelmű válaszok, eredmények nem születtek a vizsgálatok kapcsán.
Akkor mégis miben segít nekünk a gázkromatográfia?
A gázkromatográfia egy olyan analitikai módszer, amely segít az illékony, szerves és szervetlen vegyületek elkülönítésében, lehetővé téve számunkra, hogy meghatározzuk azok jelenlétét a levegőben. Ez a módszer azonban csak részleges megoldást nyújt, mivel az egyes vegyületek és gázok koncentrációjának mérése nem feltétlenül mutatja meg pontosan, milyen erősségű és jellegű szagokat váltanak ki.
A gázkromatográfia segítségével ugyan megállapíthatjuk, hogy egy egységnyi levegőben hány százalékban található meg egy adott vegyület, de ez még nem ad pontos képet arról, mennyire zavaró vagy erős a szag. Például az ammónia, a merkaptán vagy a kénhidrogének mind-mind olyan vegyületek, amelyek erős szagokat idéznek elő, és ezek jelenléte a gázkromatográfiával kimutatható. Az eredmények alapján következtethetünk arra, hogy az adott minta mennyire lehet erős vagy kellemetlen szagú.
![](https://static.wixstatic.com/media/a635c2_f298f7f1ddc6457694c4c2cb67256cae~mv2.png/v1/fill/w_980,h_515,al_c,q_90,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/a635c2_f298f7f1ddc6457694c4c2cb67256cae~mv2.png)
A kép forrása: CP Analitika
Azonban a kihívás az, hogy már egy kis változás az összetevőkben vagy az arányokban teljesen más szagot eredményezhet. Ez azt jelenti, hogy még a gázkromatográfia által kapott pontos tömegszázalékok is gyakran gyenge összefüggést mutatnak a szagok erősége és jellege között. Így ezzel a módszerrel sajnos nem lehetünk eléggé objektívek a szagok mérésében.
Összességében tehát, bár a gázkromatográfia fontos eszköz a levegőminőség elemzésében, de nem ad objektív visszajelzést az egyes szagok kapcsán!
Következő blogcikkünkben egy újabb lépcsőfokkal feljebb mászunk a szagok azonosítás felé. Az olfaktometria rejtelmeibe vezetünk be Benneteket!
Komentáře