Az állattartó és a mezőgazdasági telepeken vagy a feldolgozó üzemekben nem mindig egyértelmű, hogy pontosan hol keletkeznek és honnan érezhetőek leginkább a kellemetlen szagok.
A szagok forrása gyakran egy hulladéktároló konténer vagy akár egy rossz helyen elhelyezett trágyatároló lehet.
Első lépésként ezért érdemes megvizsgálni, hogy nem lehetséges-e ezeket a kellemetlen szagokat okozó forrásokat felszámolni, elszállítani vagy áthelyezni más területre, ahol nem okoz szagproblémákat.
Szintén jó megoldás lehet a nyitott trágyatárolók esetében a lefedés, bár ilyenkor a kiépítéssel járó költségeket érdemes más megoldásokkal összevetni.
Eddigi tapasztalataink alapján a szagcsökkentő megoldásokat két fő kategóriába soroljuk:
Termelési vagy állattartási technológiák fejlesztése
Lehetséges, hogy képesek vagyunk a teljes termelésünket úgy átalakítani, hogy az kevesebb bűzzel járjon. Ez természetesen nagyon komoly mérnöki, tervezői munkát igényel és a termelő saját tevékenységének mély ismeretét. Ez jelentheti az épületek átalakítását (pl. nyitott istállók átalakítása irányított légárammal rendelkező zárt épületekké), vagy akár a termelési eljárás módosítását.
Utóbbira jó példa egy nagy hazai vegyipari cég, mely képes volt jelentősen csökkenteni a termelésben alkalmazott hőmérsékletet, így nem csak energiahatékonyabban, de alacsonyabb szagkibocsátással tud termelni.
Szagsemlegesítő technológiák alkalmazása
Ebben az esetben a termelési eljárás nem változik, azonban a szagforrásokat kezeljük. Ide tartoznak a levegőszűrési megoldások (pl. biofilterek, abszorberek, gázmosók), a levegő kémiai kezelése (pl. ózonos vagy hidegplazmás kezelés), ami zárt légcsatornában használható, vagy akár a szabad levegőben, területi szagforrások esetében is működő levegőtisztítási megoldás (pl. a Telepszagtalanítás ozmogén sorompós eljárása).
A két kategória közötti megoldásnak tekinthetjük még a szilárd szerves hulladékok, komposztok és trágyák esetében használt kémiai vagy biológiai hatóanyagokat, amelyek a bomlási folyamatot módosítják, hogy kevesebb bűzzel járó gáz szabaduljon fel. Ezek kiválasztásához mindenképpen szakember bevonása szükséges.
Mi történik, ha nem tervezünk?
A szagvédelem tervezésének elmulasztása látszólag pénzt spórol meg az állattartóknak és az élelmiszeripari termelőknek, ugyanakkor később, akár pár év múlva az egyre több panasz és az egyre nagyobb vezetői stressz mellett vissza kell térni a bűzproblémák megoldásához.
Ha már egy konkrét bűzvészhelyzetet kell kezelni, akkor pedig lényegesen magasabbak lehetnek a gyors reagálás költségei.
Keressétek meg a Telepszagtalanítás szakembereit, hogy mielőbb támogathassuk telepedet a szagvédelem tervezésében!
Comentários