Honnan tudhatjuk, hogy tevékenységünknek pontosan mekkora a szagkibocsátása?
Az, hogy milyen erős vagy zavaró egy szag, nagyban függ attól, hogy az adott szagkibocsátó forrásokból távozó szagszennyezett levegő szagkoncentrációja mekkora.
A kialakuló szagkibocsátás nagysága pedig több tényezőn is múlik:
a technológia jellegén (pl. kisüzemi almozott sertéstartás vagy nagyüzemi, hígtrágyás technológiát használnak-e),
a technológia kialakításán (pl. a komposztálás esetén zárt vagy nyitott a technológia),
a felhasznált, illetve a feldolgozott alapanyagok és segédanyagok jellegén (más kibocsátás alakul ki pl. a zöldhulladékok, és más a szennyvíziszap komposztálásakor).
Nagymértékben függ a szagkibocsátás még ugyanazon technológia esetén is a technológia üzemeltetési módjától, a technológiai fegyelem betartásától, a leválasztó berendezések megfelelő karbantartásától és időszakos ellenőrzésétől.
A legerősebb szagkoncentráció
Először is, tisztázzuk, mi is az a szagkoncentráció?
A szagkoncentráció nem más, mint 1 köbméter standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma, amelynek mértékegysége a szagegység/köbméter (SZE/m3).
A környezetünkben található leggyakoribb szagkibocsátással járó tevékenységek esetén a szagforrásnál, vagy annak közvetlen közelében mérhető szagkoncentráció-mérések alapján pontosan látszik, hogy a legerősebb szagkoncentráció általában a fehérjefeldolgozás során, az állattartó telepek közelében és a komposztáló üzemekben keletkezik.
A fehérjefeldolgozás során ez az érték akár elérheti a 100000 SZE/m3 szagkoncentrációt is, ahogy erről részletesen a Szagvédelmi kézikönyvben is olvashatunk.
A szennyvízkezelő telepeken a jellemző szagkibocsátó pontforrásnál, az iszapvíztelenítő gépházból kilépő szagszennyezett levegő esetén a jellemzően mért szagkoncentráció 2500-25000 SZE/m3 értékek között alakul.
Szagtalanítás nélkül egy vágóhídnál lévő tárolótartály vagy szennyvíz pedig eléri a 2000-150000 SZE/m3 értéket.
A zavaró szagokkal tehát foglalkozni kell, nemcsak amiatt, mert a szagkibocsátással, a zavaró környezeti szaghatás értékelésével és annak megakadályozásával kapcsolatos alapvető kérdéseket a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet is meghatározza, hanem fontos szempont és elvárás, hogy üzemünk környezete élhető legyen és tevékenységünkkel ne terheljük feleslegesen a levegőt.
Kommentare